2014. november 24., hétfő

Sok kicsi karácsony 2014

 
 
Hatodik éve minden  karácsony előtt - idén is december 1-től 14-ig - indul a játék, és a sorsjegy(ek) megvásárlásával 30 nyereményért lehet izgulni: 15 gasztroblogger és 15 cég gasztronómiai jellegű felajánlása közül lehet csemegézni. 
A sorsjegyek értékesítéséből származó összeg - mint mindig, költségek elszámolása nélkül - 100%-ban a támogatotthoz, az Egy Ebéd Egy Esély Közhasznú Gyermekétkeztetési Alapítványhoz kerül.
 
Egy sorsjegy 1000 Ft -  egy esély - ebéd és élelmiszertámogatás a rászoruló gyerekeknek!
 

A jótékonysági nyereményjáték keretében az elmúlt évekhez hasonlóan idén is elsődlegesen élelmiszer tárgyadományokra fordítjuk, illetve a meleg  ebédben részesülők körét szeretnénk bővíteni. Itt mindent megtudhattok a részvételről és az akcióról.

Harmadik alkalommal  veszek részt a bloggerek csapatában az akcióban és nagyon büszke vagyok, hogy ilyen klassz társaságba kerültem.Nézzétek csak már eddig is milyen szuper felajánlások (nyeremények) érkeztek!
A nyertes

egyszemélyes, exkluzív macaronsütő tanfolyamot-konzultációt  nyerhet. 
 
Jöhetnek a barátnők, rokonok vagy üzletfelek:  fogjatok össze!! - megtanulhatjátok, hogy kell ezt a borzasztóan finom és hihetetlenül sokféle ízű édességet otthon elkészíteni. Csak elszántság, önbizalom és egy kis precizitás szükséges, na és egy sorsjegy!
 
De van élet a macaronon túl: a nyertes választhat eclair-madeleine-petite fours sütögetést is, hasonló formában és keretek között.

 
A nyereményhez tartozik   1 kg francia mandulaliszt, kellékek és további alapanyagok 12.000 Ft értékben.
 
Mivel nincs két egyforma sütő, a saját egyszemélyes tanfolyamod házhoz megy, hogy azután is mindig sikerüljön - emiatt a nyereményre pályázók kérem, elsősorban Budapest és 50 km-es körzetéből jelentkezzenek. A nyertessel a sorsolás után a karácsony közelségére tekintettel a téli szünetre vagy januárra egyeztetünk időpontot.
A sorsjegyek december egytől vásárolhatók a sok kicsi honlapján, gyertek, süssünk együtt, sok kicsi sokra megy és még macaront (vagy eclairt és egyebeket) is tudsz majd sütni!

2014. november 4., kedd

Pekándiós-csokis pite


Már nyár óta őrizgettem a Barcelonából hazacipelt kilós, héjas pekándiót - valami borzasztó pucolni egyébként - és amikor megláttam ezt a receptet, tudtam, hogy vége az azon való törpölésnek, hogy féltve őrzött gyűrűmet kincsemet milyen süti érdemli majd meg. Bár amikor a megsült tésztalapra ráöntöttem a folyós kevercset, erősen kételkedtem abban, hogy valaha vállaható külsejű édesség lesz belőle, de végül nem okozott csalódást - a sütési idő vége előtt pár perccel hirtelen minden a helyére került és a folyékony felső réteg szépen megszilárdult. 
Az íze pedig..? Hát lehet valami rossz, amikor pekándió meg étcsoki van benne? Ráadásul sok... Bár az eredeti recepthez képest mindkettő  negyedével kevesebb, de megtartom ezt a kipróbált arányt. Emellett ugyan kifelejtettem a felső rétegből az 5 deka olvasztott vajat is, de nem hiányzott se küllemre, se ízre, így csak 98000 kalória van egy szeletben, úgy meg már 100.000 lett volna, az meg mégis túlzás.

Még sok tervem van ezzel a típusú -és egyébként pofonegyszerű és gyors -  süteménnyel, úgyhogy stay tuned.


Hozzávalók: (18-25 darabhoz, a felvágott mérettől függően)

20 dkg liszt
5 dkg nádcukor
12dkg vaj
3 nagyobb tojás
15 dkg cukor
2 ek. méz
15 dkg aprított (vagy egész)  pekándió
15 dkg kis kockákra vágott étcsokoládé vagy mini csokicsepp (50% kakaótartalom feletti)

A sütőt 175 fokra előmelegítettem.
A lisztet, cukrot és a hideg, felkockázott vajat addig pörgettem a késes robotgépben, míg el nem kezdett összeállni.(Ha nincs ilyenünk, morzsolgassuk gyorsan össze kézzel, picit gyúrjuk át, a lényeg, ne melegedjen fel nagyon a tészta, mert akkor megég.)  A morzsás keveréket egy 22x30 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsi aljára egyenletesen elterítettem, lenyomkodtam és 12 perc alatt világos aranyszínűre sütöttem.



Míg sült, elkevertem a többi hozzávalót, a sütőből kivett tészta tetejére öntöttem, elegyengettem és további 20 percet sütöttem. A tepsiben hagytam kihűlni, ezután éles késsel jól szeletelhető volt.


A mennyiségileg és hozzávalókban kissé módosított recept innen jött.

2014. október 30., csütörtök

Kókuszos-almás amerikai palacsinta




Bár jópár amerikai palacsinta recept van már fenn a blogon, és rendszeresen sütöm is mindegyiket, a kedvenc a túrós/ricottás alapú; hozzá képest a szimpla sütőporos ízetlen és testetlen.Most kipróbáltam egy őszi-téli almás-kókuszos változatot, és nagyon  jól sikerült. Bár egyes elvetemültek nálunk még ezt is képesek nutellával enni, és jól odavágni a kókusz-alma-friss túró szuper ízének,  szerintem juharsziruppal és mézzel egyszerűen tökéletes volt.

32 dkg túró
3 dl tej
4 tojás
10 dkg liszt

10 dkg aprószemű kókuszreszelék
20 dkg alma
10 gr sütőpor
5 dkg vaj
csipet só




a sütéshez még kevés vaj vagy pici olaj


Az almát vékonyan meghámoztam és nagylyukú reszelőn megreszeltem.
A túrót  a 4 tojás sárgájával és a tejjel áttörtem, hozzákevertem a sütőporral elkevert lisztet, kókuszreszeléket és a reszelt almát, majd  az olvasztott vajat és a csipetnyi sót. A keményre felvert tojásfehérjét két részletben szépen óvatosan beleforgattam.

Kivajazott  teflonsütőben  közepes  lángon  sütöttem, úgy, hogy kb. fél centi vastag, 6-8 cm átmérőjű körökben öntöttem bele és egyengettem  a sűrű masszát. Oldalanként - egy széles lapáttal bátran megfordítva - nagyjából  másfél-két  perc kell ahhoz, hogy  belül kellemesen szivacsos maradjon, kívül pedig szép mosolygós-ropogós legyen. Az alma és a kevesebb liszt miatt kicsit "gyengébb" a tészta, a fordításnál ezért tényleg oda kell figyelni, de a maceráért kárpótol a könnyű állaga és szuper íze.

Rengeteg lesz - olyan 35-40 darab -, de a pár kimaradtat is bekapták este gyerekek:mikróban tökéletesen jól melegíthető, szaftos és puha lesz.

2014. október 22., szerda

Kókuszos - amerikai áfonyás zabkeksz




Ahogy egyre hidegebb lesz, nálunk mindenki a kamrában vizslatja a polcokat, nyitogatja a dobozokat, hogy mit lehetne gyorsan bekapni edzés előtt, edzés után, munkából pár percre hazaesve, vagy mit lehetne  tanulás közben rágicsálni. Erre ideális darab ez a keksz, és bár az eredeti recepthez képest lecsökkentettem a cukor mennyiségét, még mindig az édesebbek közé tartozik,viszont 2-3 szemmel ki lehet húzni egy rohanós délutánt vele, sőt, mikor  untuk a reggeli pelyheket, egy pohár tejjel ideális napindítónak bizonyultak.

Hozzávalók: (20-25 darab apróbb sütihez)

10 dkg zabpehely
0,3 dl tej
7 dkg liszt
1 csapott kk. sütőpor
csipet só
fél kk.fahéj
késhegynyi őrölt szerecsendió
10 dkg vaj
10 dkg nádcukor
1 kisebb tojás
1 tk. vaníliakivonat
4 dkg kókuszreszelék
10-15 dkg aszalt amerikai áfonya (tőzegáfonya, vörösáfonya)

A tejet felforrósítottam és meglocsoltam vele   a zabpelyhet. A vajat felolvasztottam, belekevertem  cukrot, hozzáadtam a tojást, a vaníliakivonatot, a sütőporral, sóval és a fűszerekkel előzetesen elkevert lisztet, a kókuszreszeléket és az áfonyát. Két órára hűtőbe raktam a sűrű masszát. Nedves kézzel kicsi diónyi gombócokat gyúrtam, kicsit meglapítottam őket, és 175 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 12 percig sütöttem a kekszeket. Rácsra téve hűtöttem ki. 

Fémdobozban sokáig eláll, omlós és puha marad. Az áfonya és a fűszerek helyett ezerféle más ízesítéssel is lehet próbálkozni.

A recept kis módosításokkal innen származik, tulajdonképpen egy felturbózott ANZAC süti, amit az ausztrál hadseregben az első világháborúban a katonák ellátmányához tartozott hosszú eltarthatósága és magas energiatartalma miatt.


2014. október 21., kedd

Gyors krémleves három hagymával




Télen (vagy esős őszi napokon) legyen húsleves húslevessel vagy krémleves. Esetleg francia hagyma. 
Ezek a hétvégi levesopciók nálunk, bár a kört szűkíti, hogy már túl vannak a gyerekek azon a koron, hogy be lehetne csapni őket azzal, hogy a krémleves azért zöld, mert finom édes borsóból van, nem brokkolit, spenótot vagy más hasonló aljasságot rejtettem el benne, arról nem is szólva, hogy a kisebbik képes a rizibiziből vagy a húslevesből is kipiszkálni a zöldborsót, annyira nem bírja.
Ezért sokszor kézenfekvő  a hagyma-krumpli verzió, főleg, ha akad rá valami extra, bacon vagy jóféle sajt; a kruton pedig alaptartozék, anélkül krémlevest el se lehet képzelni. Ez itt a még viruló snidlinggel egészült ki, amit érdekes módon az egyébként minden zöldtől irtózó gyerekeim boldogan  legelgetnek a kertben.

Hozzávalók:

15 dkg vöröshagyma
6 gerezd fokhagyma
5 ek. apróra vágott  snidling
2 ek olaj
2 dkg vaj
40 dkg krumpli
1-1,2 liter húsleves (attól függ mennyire lisztes a krumpli és milyen sűrűn szereti valaki)
1,5 dl tejszín
bors és só

Az olaj-vaj felforrósított keverékén megdinszteltem a felkarikázott vöröshagymát és a felaprított fokhagymát, enyhén sóztam. Felöntöttem a húslevessel, és hozzáadtam a megtisztított, vékonyra karikázott krumplit (így gyorsabban puhul meg). Fedő alatt felforraltam, és kis lángon addig főztem, míg a krumpli megpuhult. Hozzáadtam a snidlinget, botmixerrel pürésítettem, belekevertem a tejszínt, majd egy percre visszatettem még a tűzre, kevés sóval és pár tekerésnyi borssal.

Krutonnal és  kevés felaprított snidlinggel megszórva tálaltam.

2014. október 16., csütörtök

Mogyorós-almás szelet (lisztmentes)




Amikor a múltkori  fügetortát csináltam, rögtön elhatároztam, hogy csinálok valami hasonlót más gyümölccsel is. Az alma volt a legkézenfekvőbb, és csak annyit módosítottam a recepten, hogy kicsit kevesebb folyadékot tettem bele, mert a friss almák lédúsak, még a sütés után is. A mandulát mogyoróra cseréltem a karakteresebb ízért, és mivel a mogyorót nekem kellett megtörni, megelégedtem 15 dekával is :). 
Jó kis szaftos-mogyorós süti lett a végeredmény, a kicsi alkohol miatt talán a Sport szeletre emlékeztet (de csak nagyon halványan, szerencsére), és valahogy ehhez kapcsolódóan kéne elneveznem  is, hiszen a magyar internet örökké felbukkanó  szupernépszerű süteménye. Én világéletemben utáltam a Sport szeletet (a csokit), borzasztó az a belőle kilógó műrumos-avas aroma, ami azonnal  megcsapja az embert, amint bontja kifele, meg az a morzsálódós-tapadós állag). A Bohóc is pont ilyen volt, én mindig Capuccino szeletet vagy esetleg  Autósat kértem, de mivel ez a süti se nem kávés, se nem kókuszos, marad a fantáziadús és azonnali sütésre csábító almás-mogyorós szelet elnevezés...

Hozzávalók: (20x20-as formához, 20 szelethez)

50 dkg alma (3 nagyobb)
0,5 dl tej
2 ek. konyak
2 tojás, felverve
0,5dl olaj
8 dkg cukor
1,5 dkg kakaópor
15 dkg darált mogyoró
10 dkg étcsokoládé
csipet só
1 tk vaníliakivonat

3 dkg étcsoki
0,3 dl tej



Az almákat (goldent használtam) félbevágtam, a magházukat kivájtam, és a vágott felükkel lefele sütőpapírral bélelt tepsiben 180 fokon 20 perc alatt megsütöttem. Bár ekkor már a héjuk magától leugrott  róluk, de nem akartam kidobni, ezért összebotmixereztem az egyébként teljesen puha belsővel.
Sorban hozzáadtam a többi hozzávalót (a cukrot a kakaóporral elkevertem és a csokit a mikróban gyakori átkeverés mellett megolvasztottam),  egyszerűen csak fakanállal homogénre keverve, majd a tésztát a  sütőpapírral bélelt tepsiben ( a sütőpapír szélei két szemben lévő oldalon lógjanak túl, így annál fogva a törés veszélye nélkül lehet kivenni)  175 fokon  40 percig sütöttem. 
Rácson hűtöttem ki. A pici étcsokit összetördeltem, kissé felforrósítottam a tejszínt, a csokira öntöttem. 2-3 perc állás után fényesre és simára kevertem a mázat és a süti tetejére öntöttem, még langyosan elsimítottam. Pár félrerakott egész mogyorószemet kevés kimaradt mázba mártottam és ezzel díszítettem a szeleteket.
Nagyon  jól tárolható, a szaftossága miatt nem szárad ki napokig sem, nem kell dobozban tartani.


2014. október 15., szerda

Francia hagymás spagetti



Nos, valójában francia hagymaleves spagetti, merthogy abban van megfőzve. Vagyis egybefőzve. A "leves"-t épp beszívja tészta, átveszi annak összes aromáját, már csak a sajt kell, hogy teljes legyen az étel: tulajdonképpen a pirítóst helyettesítjük a tésztával, ami felszürcsölte a leves levét. Előny, hogy egy lábasban készül,és a hagyma türelmes pirításán kívül nem nagyon igényel felügyelet. Nekem borzasztóan bejött, sajnos a férfinépnek nem, ők a francia hagymaleves - olaszos tészta kombóra szavaznak inkább, szóval ez a fogás nálunk munka(közbeni) ebéddé alakul. És hamarosan kipróbálom ennek a tesóját is, az egy lábasban készülő dobj-bele-minden-hozzávalót olaszos verziót is.

Hozzávalók:

6 közepes vöröshagyma
3 ek olaj
3 dkg vaj
frissen őrölt bors
egy kk. só
fél dl konyak vagy 1 dl fehérbor
40 dkg durum spagetti
0,5 liter húsleves
0,5 liter víz
2 ek friss kakukkfű aprítva

A vajat és az olajat egy nagyobb, vastagabb aljú  fazékban  összeolvasztottam, felforrósítottam és rászórtam a vékonyra karikázott hagymát. Kevergetve átpirítottam, hozzáadtam a sót és a borsot, és meg-megkevergetve jó közepes lángon lassan dinszteltem. Mikor a leve, amit engedett, elpárolgott, nagyobbra csavartam a lángot és hozzáadtam a konyakot. Újra lejjebb vettem a lángot és néha megkeverve karamellizáltam a hagymát. Ennek kell legalább 10 perc, ezután felöntöttem a levessel és a vízzel, beletettem a spagettit, lefedtem és kb. 10-12 percig főztem, közben egyszer megkevergetve, nehogy összeragadjon.
Ekkor kell ellenőrizni a tészta állagát, hogy megfőtt-e, ahhoz képest, hogy valaki al dente vagy puhábban szereti, és hogy mennyi a szósz alatta - ettől függően nyilváníthatjuk késznek, vagy fedő nélkül folytatjuk a főzést, hogy elpárologjon a felesleges nedvesség, vagy adunk hozzá pár evőkanál vizet, oda ne kapjon.
Én ekkor újra átforgattam, még kis lángon főztem 2 percet, -  így nem maradt szinte semmi leve -, belekevertem  a friss  kakukkfüvet és már tálaltam is.

Joy the Baker tökéletes receptje pár módosítással.


Related Posts with Thumbnails